Spanyol foci

Az előszezon la masiás gyémántjai

Sok szurkoló amolyan szabadságot szokott kivenni a nyári felkészülési meccsekre vonatkozó meccsnézéssel kapcsolatban, miszerint tét nélküliek, és csak az adott arab, ázsiai, észak-amerikai országban élő szurkolók számára jelentenek bármit is. Noha a tét nélküliség ténye és az eredmények másodlagossága igaz, pontosan ezért az ilyen találkozók tökéletes lehetőségek az edzők számára a fiatalok megszemlélésére és tesztelésére. Az alábbi állítás pedig hatványozottan igaz, ha egy olyan akadémiával rendelkező klubot veszünk górcső alá, mint az FC Barcelona, ahol az utóbbi években olyan La Masia játékosok robbantak be ilyen meccseken, mint Lamine Yamal, Fermín López vagy éppen Marc Casadó. Ugyan a Barca aktívan mozog az átigazolási piacon – a Joan García transzfer immáron hivatalos, Nico Williamsszel megállapodtak egy hatéves szerződésről – Hansi Flick természetesen ebben az előszezonban is bátran nyúl a La Masiához potenciális „igazolások” terén, és már meg is nevezte azt a nyolc akadémistát, akiket Japánba kíván vinni a felkészülési meccsekre. Az alábbi cikkben ezeket a srácokat mutatom be twitteres videókkal megfűszerezve.

Guille Fernández:

A „Fernández-fivérek”, Guille és Toni 2018-ban érkeztek a gránátvörös-kékek akadémiájára a városi rivális Espanyol együttesétől. Az idősebbik, immáron 17 éves, 181 centis Guille nem egy tipikus La Masiás passzorientált középpályás, viszont annál inkább kompatibilis a modern futballra a kiváló rúgótechnikájának, fizikumának és labdakezelésének köszönhetően.

Bár Guille egy abszolút támadó szellemű, labdacipelő, gólerős középpályás, a magassága és felépítése miatt kifejezetten párharcerős, így védekezésben is lehet rá számítani. Ennek megfelelően Guille a labda mindkét oldalán rendkívüli dominanciával bírt az alsóbb korosztályokban, és már 16 évesen felkerült a Barca Atléticbe. Mivel a játéka merőben a paramétereire épült, eleinte szenvedett a nála 4-5 évvel idősebb spanyol harmadosztályos ellenfelei ellen, azonban meccsről-meccsre egyre jobban alkalmazkodott a körülményekhez, és fokozatos fejlődést mutatott. Végül 32 mérkőzésen 7 gólig és 1 gólpasszig jutott a 24/25-ös kiírásban, melynek köszönhetően többször is bekerült a Barca felnőtt keretébe, és több európai topklub figyelmét is felkeltette – City, Dortmund, Porto – azonban Guille csak a Barcára koncentrál, és esze ágában sincs távozni. Ugyan még nem debütált a nagyoknál, és a középpálya tengelyében óriási a tumultus, Guille akkora tehetség, hogy csak idő kérdése, mikor dobja be Flick a mély vízbe.

Toni Fernández:

Guille unokatestvére, a még mindig csak 16 esztendős támadó középpályás/jobbszélső Toni már a tavalyi előszezonban 15 évesen is felkeltette Hansi Flick és a szurkolók figyelmét is. Gondolok itt többek között a Man City elleni rendkívül kreatív támadójátékára, fifikás megoldásaira és hidegvérű büntetőjére.

A 24/25-ös előszezonban való bemutatkozása után Guilléhez hasonlóan Toni is rögtön felkerült az U18-ból Barca Atléticbe, ahol hiába játszott nála jóval idősebbek ellen már az első szezonjában letette a névjegyét 23 meccsen szerzett 8 góljával és 3 gólpasszával. Ha ismert játékosokhoz kellene hasonlítanom Tonit, akkor Paulo Dybalát vagy Antoine Griezmannt mondanám. A két említett klasszishoz hasonlóan bal lábas, 175 centiméter magas Toni gyakorlatilag ugyanabban a szerepkörben – árnyék ék, jobboldali félterület – játszik, és megvan benne ugyanaz a pimaszság, valamint igazi ösztönös tehetség, ami a Roma és az Atleti klasszisait jellemzi. Elég csak például az Ourense elleni parádés találatára gondolni.

Ha már Dybalát és Griezmannt említettem Tonival kapcsolatban, akkor a pontrúgásokról se feledkezzünk meg.

Flick nyolcas listáján szereplő játékosok közül egyébként Toni az egyetlen, aki már debütált a Barca felnőtt csapatában tétmeccsen. Ugyanis a Barbastro elleni 4-0-ás Király Kupa mérkőzésen a német tréner a 80. minutumban becserélte Pablo Torre helyére, mellyel az akkor 16 éves és 173 napos Toni Lamine Yamal után a második legfiatalabb Barca debütáns lett. Ha pedig Fermín López egy pöppet élesebb lett volna a kapu előtt, akkor Toni rögtön egy gólpasszal debütált volna a Blaugrana színeiben, mindenesetre így is megmutatta ez alatt a röpke 10 perc alatt is, hogy egészen kivételes tehetség.

Jan Virgili:

Jan Virgili Tenas 2024 augusztusában érkezett a La Masiára a Gimnástic de Tarragonából, amikor a katalánok felfigyeltek rá a División de Honor – U19-es spanyol első osztály – 23/24-es kiírásában szerzett 18 gólja után. A 18 éves, mindkét szélen és jobbhátvédben is bevethető szélső gyorsan alkalmazkodott a Barca-stílushoz, ugyanis rögtön a Juveníl A-s debütáló meccsén duplázni tudott a Huesca ellen. A 24/25-ös szezont 27 meccsen 8 góllal és 5 gólpasszal zárta, melyből 10 meccsen 4 gólt, valamint 3 gólpasszt az Ifi BL-ben jegyzett, így pedig Jan a Barca végső győzelmének egyik legnagyobb letéteményese lett.

Jan egy tipikus modern szélső remek technikai képzettséggel, sebességgel, valamint labdacipeléssel. További erénye a taktikai rugalmassága, ugyanis a jobb lábas Jan az eredeti posztján balszélsőként inkább befele szeret elindulni, míg a jobbszélen inkább egy vonalszélső szerepét tudja eljátszani sok egy az egy elleni párharccal és beadásokkal. Viszont mivel a gyengébbik lábát is jól használja, így az említett szerepeket fordított felállásban is képes hozni. Hansi Flick és asszisztense Marcus Sorg a teljes szezon alatt figyelte a 177 centiméteres szélső fejlődését, aki a hírek szerint meggyőzte a németeket, így pedig ott lesz az előszezonban.

Ibrahim Diarra:

A mali származású, 18 esztendős jobbszélső a 2023-ban megrendezett U17-es világbajnokságon nyújtott fantasztikus teljesítményével robbant be a köztudatba. A „Mali Kakája” becenévre hallgató Ibrahim 7 meccsen 5 góllal és 4 gólpasszal – 5 találatával a torna ezüstcipőse lett – csapatkapitányként a bronzéremig vezényelte Mali válogatottját.

Ennek megfelelően rengeteg top klub felfigyelt Diarrára, de a leggyorsabban a Barca lépett, akik rögtön a torna után potom 1,7 millió euró ellenében leigazolták az Africa Foot Academy csiszolatlan gyémántját. Az EU-n kívüli fiatal szabály miatt azonban 2024 decemberéig várniuk kellett a hivatalos bejelentéssel míg Diarra betöltötte a 18. életévét. A 180 centiméter magas, kiváló fizikumú, rúgótechnikájú és sebességű szélső az idei szezon második felében kezdett el pályára lépni a Juveníl A színeiben és bár eleinte küszködött egy-két makacs sérüléssel, meccsről-meccsre fejlődött és főként csereként szerezgetett gólokat, gólpasszokat, de a legjobb formájára a szezon végéig kellett várni. Mikoris az Ifi BL-döntőben két góljával és egy gólpasszával 4-1-es győzelemre vezette Juliano Belletti csapatát.

Diarra bár egy tipikus bal lábas, rendkívül technikás és labdabiztos tükörszélső, a bal szélen és csatár mögött is tud játszani. Emellett a munkabírása és a mentalítása is elit, ugyanis mint feljebb is írtam Ibrahim az U17-es VB-n csapatkapitány volt, és barcás csapattársai elmondása szerint is egy igazi vezéregyéniség a pályán és az öltözőben is. Az alábbiak alapján nem véletlen, hogy rengeteg La Masía követő Lamine jövendőbeli váltótársát látja Diarrában.

Landry Farré:

Landry Cephas Farré Mirro 2015-ben került a La Masiára, és annak ellenére, hogy majdnem minden korosztályos csapatban nála idősebbek ellen játszott, mindegyik csapatban kiemelkedett védőfronton. Az előző szezonban pedig az Atlétic, és az ifi BL-győztes Juveníl A egyik alapembere volt 30 meccsel a háta mögött.

A 18 éves, 180 centis, elefántcsontparti-spanyol kettős állampolgár amellett, hogy kiváló fizikai adottságokkal, technikai képzettséggel és védő skillekkel bír, mindkét lábát remekül használja, így pedig gyakorlatilag a védelem bármely posztján bevethető. Nem is véletlen hasonlítják sokan César Azpilicuetához a játékstílusát. Ez a sokoldalúság az, amivel Landry állítólag megfogta Hansi Flicket és stábját.

Jofre Torrents:

A 18 éves, 185 centiméter magas Jofre eleinte balszélsőként játszott az akadémián, így megvan benne az a sebesség és támadókészség, ami a modern balhátvédeket jellemzi. Kiváló felépítésének köszönhetően Torrents rendkívül párharcerős, és védekezésben –főleg megelőző szerelések terén – is stabilan állja a sarat. Két éve egy ACL-sérülést szenvedett, amiből gyakorlatilag robbanékonyabban és jobb fizikummal tért vissza, melynek következtében felkerült a Cadet A-ból az Atléticbe.

Első atlétices szezonjában 16 meccsen 2 gólpasszt osztott ki, melyre felfigyelt Hansi Flick és Baldé sérülésekor folyamatosan felhívta a nagycsapat edzéseire. A legújabb hírek szerint a Blaugrana balhátvéd poszton hosszútávon számít Jofréra Baldé mellett, és 12 millió euró ellenében megválnának Gerard Martíntól, aki iránt a Wolves érdeklődik.

Pedro Fernández:

A 17 esztendős, spanyol-fülöp-szigeteki kettős állampolgár Pedro Fernández Sarmiento ismertebb nevén „Dro” 2022-ben érkezett a La Masiára a galíciai Val Minor csapatától. A bal szélen és támadó középpályás poszton bevethető játékos edzői és csapattársai szerint eleinte kifejezetten introvertáltan érkezett a katalánok akadémiájára, azonban ahogy nőtt az önbizalma úgy jött ki egyre jobban a társakkal és tudta megmutatni kivételes tehetségét. Az első szezonos beilleszkedési fázis után a galíciai srác egyenesen robbantott 23/24-es szezonban a Cadet A-ban szerzett 12 találatával és 6 gólpasszával. Ennek megfelelően Dro a 24/25-ös idényben felkerült a Juveníl B-be, ahol 1161 játékperc alatt 6 gólt és 8 gólpasszt szerzett, sőt ugyanebben a szezonban a Juveníl A-ban is pályára lépett, ahol 5 gólt jegyzett és emellett az U17-es spanyol válogatottban is betalált 4 alkalommal.

Dro tehát mint láthatjuk egy kifejezetten gólerős, remek rúgótechnikával megáldott szélső/középpályás, viszont mivel egy La Masía produktumról beszélünk, így a kis területeken való labdacipelése, passzkészsége és kreativitása is meg van, sőt a pontrúgásai is kiválóak legyen az szöglet vagy éppen szabadrúgás.

Juan Hernández:

Juan Hernández Torres 2020-ban érkezett a La Masiára a Real Zaragoza akadémiájáról és gyakorlatilag végig járta az összes ranglétrát egészen az U13-tól az Atléticig. A júliusban 18. életévét betöltő, 178 centis játékos az előbb bemutatott Pedro Fernándezhez hasonlóan a balszélen és csatár mögött érzi a legjobban magát a pályán és hasonlóan gólerős is.

Juan egy tipikus La Masía játékos, aki kiválóan lát a pályán és rendkívül technikás, így kis területen kifejezetten jó. Azonban mivel Juan magasabb, párharcerősebb és fizikálisabb, mint Dro így egy több védekező feladatot megkövetelő, hátrébb vont szerepben is bevethető. Ha a nagycsapatból kellene egy példát mondanom a két játékosra, akkor azt mondanám, hogy Dro inkább Olmo szerepköre, míg Juan inkább Pedrié.

Ők nyolcan tehát Flick előszezonra választott fiataljai. Mint láthatjuk a La Masía még ennyi év és ennyi berobbant tehetség után sem áll le és még rengeteg kiváló kvalítású és profilú tehetséget nevel ki gyakorlatilag minden posztra. Jómagam alapból is szorgosan szoktam követni a csapat felkészülési meccseit az új játékkoncepciók, taktikai sémák és igazolások első labdaérintései végett. De a Barca 2007-08-as születésű generációja egyszerűen annyira erős és izgalmas, hogy ha másért nem is miattuk úgy gondolom minden Culénak érdemes lesz követni az ázsiai turné találkozóit.

Szólj hozzá!