A Club Aviación Nacional Spanyolország labdarúgásának egyik legkülönlegesebb és egyben legfeledettebb fejezete. Egy klub, amely sosem születhetett volna meg békeidőben, amelyet nem a polgári szenvedély, hanem a hadsereg szükséglete és ideológiai céljai hívtak életre – és amely néhány rövid év alatt végérvényesen megváltoztatta az Atlético de Madrid történelmét is.

A kezdetek – egy háború árnyékában

A Club Aviación Nacional alapítása közvetlenül kapcsolódik a spanyol polgárháborúhoz (1936–1939), amely három éven keresztül szakította szét a spanyol társadalmat. A nemzeti (frankóista) oldal egyik kulcsszereplője, a spanyol légierő (Aviación Nacional), 1937-ben saját labdarúgócsapatot hozott létre a háborús frontok mögött, először Salamancában, majd Zaragozában. A cél kettős volt: a szórakoztatás biztosítása a katonák számára, valamint a nacionalista ideológia népszerűsítése a sport eszközével. Kevesen tudják, de ez a csapat volt eredetileg Franco kedvenc csapata is, már csak az ideológiai kötődés miatt is.

A klub tagjai főként katonákból, légierős tisztekből és a háborúban éppen az adott térségben állomásozó futballistákból álltak. A Club Aviación Nacional eleinte barátságos mérkőzéseket játszott, de később a Zaragoza környéki bajnokságokban is szerepet kapott, ahol gyorsan komoly sikereket ért el.

A madridi áthelyezés és ambíciók

1939-ben, a háború utolsó hónapjaiban, a Club Aviación Nacional áthelyezte székhelyét Madridba, és ezzel együtt új célokat tűzött ki maga elé. A légierő, a polgárháborús győzelem biztos tudatában, egy komoly klubot akart létrehozni, amely a frankóista rendszer presztízsét erősítheti a nemzeti bajnokságban is.

A cél az volt, hogy a klub azonnal bejusson az első osztályba (Primera División). Ám mivel nem rendelkeztek sem a Spanyol Labdarúgó-szövetség (RFEF) tagságával, sem megfelelő infrastruktúrával vagy stadionnal, kompromisszumos megoldást kellett találniuk. Ekkor merült fel az ötlet: egyesülni egy madridi klubbal, amely már létező tagsággal rendelkezik.

Az összeolvadás az Atlético Madriddal

A kiválasztott klub a polgárháború által teljesen meggyengült Athletic Club de Madrid volt (a mai Atlético Madrid jogelődje). A polgárháború alatt a klub elvesztette stadionját (Estadio Metropolitano), sok játékosa elesett a harcokban, és gyakorlatilag a megszűnés szélére sodródott. A Club Aviación Nacional viszont rendelkezett pénzügyi és katonai háttérrel, amellyel új életet lehelhetett a bajba jutott klubba.

1939. október 4-én hivatalosan bejelentették a Club Aviación Nacional és az Athletic Club de Madrid összeolvadását, amiből megszületett az új név: Athletic Aviación Club de Madrid.

Ez az új klub, amely katonai és polgári elemeket egyesített, gyorsan dominánssá vált. Már az első idényében (1939–40) bajnoki címet szerzett, majd a következő szezonban (1940–41) ismét megnyerte a Primera Divisiónt.

A név és identitás változása

A Franco-rezsim 1941-ben betiltotta az angol eredetű klubneveket Spanyolországban, ezért az „Athletic” szó helyébe a spanyolosított „Atlético” került. A klub neve ekkor Club Atlético Aviación-ra változott. Ez az elnevezés 1947-ig volt érvényben. Ekkor azonban a katonai kötődéstől is igyekeztek eltávolodni, és az Aviación név végleg eltűnt a hivatalos klubnévből. Az új, immár teljesen civil név: Club Atlético de Madrid

A Club Aviación Nacional öröksége

Bár a Club Aviación Nacional önálló klubként csupán rövid ideig létezett, történelmi hatása mégis óriási. Nélküle az Atlético Madrid valószínűleg nem élte volna túl a háborús éveket, vagy legalábbis nem lett volna képes ilyen gyorsan újra az élvonalba kerülni. A klub első két bajnoki címe közvetlenül az Aviaciónnal való összeolvadásának köszönhető.

A klub sokáig nem hangsúlyozta ezt a katonai múltat, hiszen a demokratikus korszakban ez kényes kérdésnek számított (Főleg hogy Franco gyorsan pártolt át a Real Madrid mellé, mivel a későbbiekben sikeresebb csapat is lett, mint a városi rivális). Azonban az utóbbi években az Atlético Madrid történészei és szurkolói is egyre inkább hajlandók reflektálni arra, hogy a jelenlegi klubstruktúra egy háborús és katonai háttérrel rendelkező csapat révén menekült meg az enyészettől.

A klub mögötti katonai vezetés

A csapat nem egy szokványos sportegyesület volt, hanem a spanyol légierő (Ejército del Aire) hivatalos futballklubja. Ebből adódóan a klub működése erősen hierarchikus, katonai szervezettségű volt, és a döntések nem edzők, sportigazgatók vagy szurkolók, hanem légierő vezető tisztjeinek kezében összpontosultak.

Legismertebb katonai vezetők a klub mögött

Eduardo González Gallarza

A háború után Spanyolország egyik legismertebb légierő parancsnoka lett, 1945–1957 között a légierő minisztere (Ministro del Aire) volt Franco kormányában. Bár nem közvetlenül irányította a klubot, a háború idején a sport révén támogatta a légierő presztízsét, a Club Aviación Nacional ehhez kiváló propagandaeszköz volt.

Francisco Vives Camino

Ő volt az első „klubelnök” Madridban, miután a csapat csatlakozott az Athletic Club de Madridhoz.Tisztként elsősorban a katonai és adminisztratív irányításért volt felelős. Egyes források szerint jelentős befolyással volt a játékosok besorozására és az „átigazolásokra”, hiszen a katonai státuszba került labdarúgók mozgása parancs alapján történt, nem a klubok közötti megállapodással.

Katonai hagyományok és fegyelem

A Club Aviación Nacional működését és identitását mélyen átitatta a katonai szellem. Néhány jellemző aspektus:

Edzések és fegyelem

• Az edzések reggeli tornával kezdődtek, gyakran egyenruhában. A játékosok nagy része valóban katonai szolgálatot teljesített.
• A játékosoknak katonai sorakozókon, zászlófelvonáson, díszszemléken is részt kellett venniük.
• Az alkohol- és dohányfogyasztás szigorúan tiltott volt a szezon alatt, megszegése fegyelmi eljárást vont maga után, akárcsak a hadseregben.

Forma és megjelenés

• A klub hivatalos megjelenése szimbolizálta a légierőt. Bár mezeit végül nem katonai egyenruhaként alakították ki, de a klub címerében szereplő motívumok (propeller, szárny, sas) mind a légierőhöz kapcsolódtak.
• Mérkőzések előtt gyakran katonai zenekar játszott, a csapat felsorakozott, és tisztelgett a spanyol zászló előtt, ami akkoriban ritka volt a spanyol sportban.

A játékosok státusza

• Sok labdarúgó – különösen az összeolvadás előtti időszakban,katonai besorolás alatt állt. Gyakori volt, hogy a játékosokat „átirányították” egy másik egységhez (valójában másik klubhoz), ha a katonai vezetés úgy kívánta.
• A Club Aviación Nacional katonai háttere egyfajta előnyt is jelentett: más klubok nem tudtak versenyezni a katonai hatalommal. Ha egy játékost „mozgósítottak” az Aviaciónhoz, az nem tárgyalási kérdés volt.

Propaganda és identitásépítés Franco alatt

Franco tábornok uralma alatt a sport a rendszer legitimációs eszköze lett. A Club Aviación Nacional, illetve utódja, az Atlético Aviación, a rezsim mintaegyesületeként szolgált, legalábbis az 1940-es évek elején.

Célok:

• A frankóista hadsereg dicsőítése.
• A nemzeti egység eszméjének népszerűsítése.
• A régi, polgári és regionális klubok háttérbe szorítása (különösen a baszk és katalán csapatokkal szemben).

Eszközök a célok megvalósításához:

• A klub diadalait a hadsereg és Franco győzelmeként állították be.
• A bajnoki címet követően parádét rendeztek Madridban, ahol a játékosok katonai járműveken haladtak végig a városon.
• A sajtóban gyakran nevezték a klubot „a győztes hadsereg csapatának”, szemben a „legyőzött baloldali városok” klubjaival (pl. FC Barcelona, Athletic Bilbao).

---

Átalakulás és a katonai múlt levetkőzése

A katonai kötődés 1947-ben megszűnt, amikor a klub levetette az „Aviación” nevet, és teljesen civil szervezetként működött tovább Ennek több oka volt:

• A légierő politikai szerepe fokozatosan csökkent.
• A spanyol társadalom kezdett „normalizálódni” a háború után.
• A klub nemzetközi megítélését is rontotta a katonai múlt.

Ettől függetlenül a militáns, küzdő szellem, amelyet a korai években alakítottak ki, mind a mai napig az Atlético identitásának része maradt – ez az ún. „garra”, „coraje y corazón” szellemiség is ebből gyökerezik.

Érdekességek és tévhitek

• A Club Aviación Nacional soha nem játszott a Primera Divisiónban önállóan. A bajnoki címeket már az összeolvadt klub szerezte meg.
• A klub nem volt azonos az Aviación de Zaragoza nevű csapattal, bár ott is létezett egy katonai futballalakulat a háború alatt.
• Az Atlético Madrid mai színei (piros-fehér) ugyanakkor nem az Aviacióntól származnak, hanem a korábbi Athletic Club de Madrid hagyományát viszik tovább.

Zárszó: egy klub, amely a vérengzés által jött létre

A Club Aviación Nacional ma már nem létezik, és története is inkább a lábjegyzetek közé szorult. Mégis, a spanyol labdarúgás történetében megkerülhetetlen: a frankóista hatalommal való kapcsolata, az Atlético Madrid megmentése, és a katonai sportélet szerepe a futball fejlődésében mind olyan aspektusok, amelyek figyelmet érdemelnek. Ez a klub tökéletes példája annak, hogy a futball a háború sújtotta világban is új utakat nyit.

Füstös András