A Club de Fútbol Extremadura (röviden Extremadura CF) egy Almendralejóban székelő spanyol labdarúgócsapat volt, amely az azonos nevű autonóm közösséget képviselte. Az 1924-ben alapított egyesület legnagyobb sikereit az 1990-es évek második felében érte el, amikor két idényt is eltöltött a spanyol élvonalban, a La Ligában. Hazai mérkőzéseit a Estadio Francisco de la Hera nevű stadionban játszotta, amelynek befogadóképessége 11 580 fő volt. A klub 2010-ben szűnt meg, miután hosszú éveken át súlyos anyagi nehézségekkel küzdött.

Történelmi áttekintés

Az 1924-es megalapítását követően első három évtizedét a regionális bajnokságokban töltötte a klub. Csak a harmadosztály megnyerésével sikerült először feljutnia a második ligába, ahol összesen hét idényt töltött el. Legjobb helyezését az 1958–1959-es szezonban érte el, amikor az ötödik helyen zárt.

Ezt követően a klub visszasüllyedt az alacsonyabb osztályokba, és 29 éven át a harmadik szinten szerepelt, amely 1977-től hivatalosan a negyedik osztály lett az újonnan létrehozott Segunda División B miatt. Ez idő alatt háromszor is kiestek a regionális bajnokságba.

A fordulat 1990-ben következett be: a csapat megnyerte csoportját, és ismét feljutott a harmadik vonalba. Négy évvel később, 1994-ben 34 év távollét után újra a másodosztályban találta magát. Ez időszakban általános fellendülés volt tapasztalható az extremadurai futballban: a régió másik két jelentős klubja, a CD Badajoz és a CP Mérida szintén ezen a szinten szerepelt.

Az 1995–96-os idényben az Extremadura az ötödik helyen végzett, és mivel a Real Madrid Castilla nem volt jogosult a rájátszásra, a klub megkapta annak helyét. Az osztályozón legyőzte az Albacete Balompié csapatát 2–0-s összesítéssel, így fennállása során először jutott fel a La Ligába. A feljutás kulcsfigurája a vezetőedző, Iosu Ortoundo volt.

Rövid álom: a La Liga-időszak

Az első élvonalbeli idény, az 1996–97-es szezon nehézségei nem okoztak meglepetést: az Extremadura elvesztette első kilenc mérkőzését, és az első 19 fordulóból mindössze egyet nyert meg. Ennek ellenére a szezon végére némileg stabilizálódott a teljesítménye, és csak egyetlen ponttal maradt le a bennmaradást jelentő helyről.

Az azonnali kiesést követően a klub fiatal vezetőedzőt nevezett ki: Rafael Benítez irányításával azonnal visszajutott a La Ligába, ezúttal a második helyen végezve. A 1998–99-es idényben azonban ismét a kiesés sorsára jutott: a 17. helyen végzett, majd az osztályozón alulmaradt a Rayo Vallecano ellen.

Hanyatlás és megszűnés

A második kiesést követően a klub anyagi helyzete egyre romlott. 2002-ben ismét kiesett, ezúttal a harmadosztályba. Az első szezonban még az ötödik helyen végzett, de a következő négy évben már sosem végzett a tizedik helynél előrébb.

A 2006–07-es szezon végén az Extremadura osztályozóra kényszerült a UD Pájara Playas de Jandía ellen. Az első, idegenbeli mérkőzést 0–3-ra elvesztette, a hazai 1–1-es döntetlen pedig nem volt elég: 17 év után visszaesett a negyedik vonalba. Nem sokkal később nyilvánosságra került, hogy a klub hónapok óta tartozik játékosainak a fizetésekkel. A Spanyol Labdarúgó-szövetség 2008. augusztus 1-jén hivatalosan is további osztálytól fosztotta meg az egyesületet.

A következő években a klub teljesítménye és pénzügyi helyzete tovább romlott: 16. helynél jobb helyezést már nem tudott elérni. Végül 2010 augusztusában az Extremadura CF hivatalosan is megszűnt, miután Almendralejo város önkormányzata – mint fő részvényes – feloszlatta az egyesületet. Hasonló sorsra jutott korábban a Mérida is, míg a Badajoz csak az utolsó pillanatban tudta elkerülni a végső bukást, másik csapat révén folytatva szereplését. Az Extremadura ezekkel a számokkal tért végül nyugovóra:

• 2 szezon a La Ligában
• 13 szezon a Segunda Divisiónban
• 9 szezon a Segunda División B-ben
• 26 szezon a Tercera Divisiónban (ebből 13 alkalommal ez a 3. osztály volt)

Az Extremadura CF első hivatalos otthona a Campo de Santa Aurora volt, amely 1928 és 1935 között szolgálta a klubot a Camino Alange nevű útszakaszon. Ezután a csapat a közeli Campo Santa Elvira pályára költözött.

1950-ben felmerült egy új, önkormányzati stadion megépítésének ötlete. Az egyesület ideiglenesen a Los Cañizos nevű területen játszott, amely közvetlenül az új stadion tervezett helyszíne mellett helyezkedett el. Az új létesítmény, az Estadio Francisco de la Hera 1951. október 12-én nyitotta meg kapuit, amikor az Extremadura a Sevilla FC ellen játszotta az avató mérkőzést.

A stadion egészen 1996-ig változatlan formában működött, amikor is lebontották, hogy helyet adjanak egy korszerűbb, 11 580 ülőhelyes arénának – ez lett a klub végső otthona.

Örökség

Bár az Extremadura CF nem tartozott Spanyolország legnagyobb klubjai közé, története jól példázza a kisebb vidéki egyesületek küzdelmét a sportban: egy-egy fellángolással, történelmi sikerekkel, majd fájdalmas visszaeséssel. A klub rövid La Liga-kalandja és szerepe a régió futballjának felvirágoztatásában a mai napig emlékezetes a helyiek számára.

Források:
https://www.hoy.es/v/20100805/deportes/mas-futbol/agonia-extremadura-llega-20100805.html?ref=https%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2F (Utolsó elérés: 2025. 06. 04.)
https://www.hoy.es/prensa/20070801/deportes/extremadura-preferente_20070801.html (Utolsó elérés: 2025. 06. 04.)

Füstös András