Spanyol foci

Érinthetetlen klasszisból bűnbak

Ronald Araújo rémálomszerű utolsó egy éve

A Barcelona-szurkolók nagyrésze – legyen akár külföldi, akár magyar – szinte kötelezettségnek tartja, hogy a csapat gyengébb teljesítménye esetén egy adott játékost a csapat többi tagjával szemben jóval keményebben kritizáljon. Legtöbbször ezt pedig nyomdafestéket nem tűrő stílusban teszik. Eric García, ter Stegen, Ferran Torres vagy Sergi Roberto, csak pár név, akik a múltban már magukénak tudhatták a „Barcelona elsőszámú közellensége” titulust. A cím jelenlegi birtokosa az a Ronald Araújo, akit egy éve még a szurkolók a világ egyik legjobb középhátvédjének és értinthetetlen kezdőjátékosnak tartottak. Az alábbi sorokban nézzük hogyan is jutott el ide Araújo nem kevesebb, mint egy év alatt.

Előző szezon vége

Az egész a PSG elleni BL-negyeddöntő visszavágóval kezdődött. A Barca álomszerű kezdése után – az amúgy remek szezont produkáló – Araújo a 29. percben meggondolatlanul, tiszta gólhelyzetben lerántotta Bradley Barcolát, amiért azonnali piros lapot kapott. A Barca nagyjából 60 percnyi emberhátrányt követően 1-0-ról, 1-4-re veszítette el a meccset. Araújót már itt is megtalálták – teszem hozzá, teljesen jogosan –, de még korántsem olyan durva stílusban, mert, mint említettem, jó szezont futott, akárcsak az azt megelőző években. A szezon maradék négy meccsén – amelyen pályára lépett – mentális erejét megmutatva, jól teljesített. Védő létére a Valencia, valamint a Rayo ellen is kiosztott egy gólpasszt, tehát jó formában várta a Copa Americát.

Copa América: kiváló kezdés után pokol

Uruguay fantasztikusan kezdte a tornát. Az első három meccsen, három győzelemmel, kilenc lőtt és kettő kapott góllal álltak. Araújo természetesen oszlopos tagja volt a védelemnek, a Bolívia elleni 5-0-ás győzelem alkalmával gólpasszt jegyzett. Jött viszont a Brazília elleni negyeddöntő, amely megalapozta Araujónak ezt a botrányos esztendőt. Ugyanis a 33. percben egy súlyos vádlisérülés miatt le kellett cserélni. Uruguay végül bronzérmes lett a Copán, Araújónak, viszont 181 napot kellett kihagynia sérülése miatt.

A jelenlegi szezon és a szenvedés okai

A nyári felkészülési időszak teljes mértékben kimaradt neki, ami alapból is óriási érvágás egy játékosnak a következő szezonra nézve. Araújo esetében, viszont ez kétszeresen hatott. Ugyanis megérkezett Barcelonába Hansi Flick, és egy olyan extrém lescsapdát hozott be védekezés gyanánt, mely elsajátításához elengedhetetlen a felkészülési szezon, a 100%-os fizikai állapot, valamint az önbizalom.

Pau Cubarsínak, Iñigo Martíneznek, és Eric Garcíának ez megadatott – melyből előbbi kettő egy érinthetetlen duóvá alakult a szezon során – Araújónak viszont nem. Olyannyira nem, hogy az ügynöke által generált szerződéshosszabbításos mizériának köszönhetően, már a sérülésből való visszatérése előtt a katalán média céltűzébe került. Végül hosszabbított 2031 nyaráig, de az fent említett okok miatt korántsem jó körülményekkel kellett dolgoznia a szezont illetően.

Araújo a Barbastro elleni 0-4-es Copa del Rey meccsen tért vissza és rögtön egy gólpasszt adott, mellyel jelezte, hogy nem törte meg a sérülése. Flick lassan, fokozatosan szerette volna visszaépíteni a csapatba, azonban Iñigo négy hétre kidőlt, így bekerült a mély vízbe. Voltak egészen jó meccsei, de voltak kifejezetten gyengék is. Így pedig nem tudta beküzdeni magát a régi Araújo-féle konzisztenciát idéző, egészen emberfeletti szezont futó Iñigo Martínez helyére.

Jött az Inter elleni párharc, ahol két kifejezetten rossz meccset fogott ki és félelmetesen bizonytalanul játszott. Az első találkozón Dumfries második góljánál csúnyán mellé helyezkedett. A visszavágón pedig az Inter 37 éves középhátvédje, Acerbi ominózus találatánál védekezett borzasztóan körülményesen, valamint Frattesi mindent eldöntő góljánál sem lépett oda elég határozottan.

Bár a Barca abszolút emelt fővel és szerencsétlenül – Lamine Yamal kapufái, Sommer elképesztő bravúrjai – esett ki, a szurkolók mégis természetesen megtalálták Araújót, és itt már a durva stílust sem kell keresni. Ezzel pedig el is érkeztünk a jelenbe, ahol mást se lát az ember a közösségi médiában, mint Araújot degradáló posztokat, kommenteket, sőt már halálos fenyegetéseket is olvasni, ami egyszerűen már vérlázító.

Személyes álláspont a helyzetről:

Araujónak, főleg magához képest, gyenge szezonja volt, ez tény. Ugyanakkor amellett nem kellene szerintem elmenni, hogy a jelenlegi körülmények nem éppen segítették. A nyári felkészülés hiánya, párosulva Flick merőben Xavitétól eltérő rendszerével, valamint az ügynöke játszadozásával, rátette a bélyegét az Uru rémálomba illő szezonjára.

Innen hogyan tovább?

A 2031-ig tartó hosszabbításnak köszönhetően kifejezetten jó helyzetben van a Barcelona Araújoval kapcsolatban:

Vagy adnak neki még egy szezont, ahol remélhetőleg nem sérül le a felkészülési szezonra, így pedig talán visszatérhet a régi állapotába, amiben egy igazi húzóembere lenne a csapatnak.

Vagy mivel friss a szerződése, így bőven jó összegért – nagyjából 50-70 millió euró között – el tudják adni, mert kérői biztosan lesznek, főleg annak tükrében, hogy papíron még hátra vannak a prime évei.

Araújo nem felejtett el futballozni, és fizikailag sem épült le a sérülésekből, mint például Ansu Fati. Egyszerűen önbizalomhiánya van, amit egy jó előszezonnal, vagy közegváltással orvosolni lehet, nézzük csak meg Antonyt a Betisben.

Én őszintén remélem, hogy meg tudja fordítani a helyzetét.

Egyrészt, Ronald egy igazi Culer, akinek a Barcában a helye. Rengeteget tett már ezért a klubért, gyakorlatilag levezényelte a védelem generációváltását. 

Másrészt, ha máshol visszatér az a peak Uruguayo, akit ismerünk, na az nagyon fog fájni a klubnak és a szurkolóknak is.

Egyszóval: Ánims Ronald!

Szólj hozzá!