Friss hírként érkezett, hogy ideiglenesen az uruguayi válogatott élére kinevezték Diego Forlánt, ráadásul úgy, hogy még az U20-as nemzeti válogatottat is tovább viszi. Eme példátlan kinevezés kapcsán felidézzük a karrierjét.

Minden kezdet nehéz

Diego Forlán neve örökre összefonódott a modern spanyol labdarúgás egyik legszebb korszakával. a Villarreal nagy csapattá válásával és az Atlético Madrid felemelkedésével. Bár pályafutása során megfordult Angliában, Olaszországban, Brazíliában, Japánban, Indiában és Hongkongban is, karrierjének legmeghatározóbb éveit Spanyolországban töltötte, ahol a Villarreal és az Atlético Madrid színeiben a világ egyik legjobb csatárává nőtte ki magát. Kevés támadó mondhatja el magáról, hogy kétszer is elhódította az európai Aranycipőt, világbajnokságon elnyerte a torna legjobb játékosának járó díjat, és közben két különböző spanyol klub történetének is meghatározó alakjává vált.

Diego Martín Forlán Corazo 1979. május 19-én született Montevideóban, Uruguayban, igazi futballcsaládba. Édesapja, Pablo Forlán az uruguayi válogatott játékosa volt, nagyapja, Juan Carlos Corazzo pedig játékosként és szövetségi kapitányként is szolgálta hazáját. Nem meglepő tehát, hogy Diego már gyermekkorától a futball világában élt. Érdekesség, hogy fiatalon nemcsak a labdarúgásban, hanem a teniszben is rendkívül tehetségesnek számított, végül azonban egyértelműen a futball mellett döntött.

Pályafutását a Peñarol akadémiáján kezdte, majd az Independiente szerződtette Argentínába. Az argentin élvonalban robbant be igazán a köztudatba. Erőteljes, kétlábas támadóként hamar felhívta magára az európai klubok figyelmét, különösen azért, mert nemcsak kiváló befejező volt, hanem rengeteget dolgozott labda nélkül is. Góljai és teljesítménye végül meghozták számára az álomigazolást.

2002 januárjában a Manchester United játékosa lett. Az átigazolás akkoriban hatalmas lépésnek számított, hiszen Sir Alex Ferguson személyesen ragaszkodott a megszerzéséhez. Forlán angliai évei azonban korántsem alakultak zökkenőmentesen. Első góljára közel kilenc hónapot kellett várnia, ami rengeteg kritikát vont maga után. A szurkolók és a média is gyakran kérdőjelezték meg, hogy valóban megüti-e a Manchester United szintjét.

Mindezek ellenére akadtak emlékezetes pillanatai. A Liverpool ellen szerzett duplája az Anfielden azonnal kultikus státuszba emelte a United drukkerek körében, később pedig fontos szerepet vállalt a bajnoki címek és az FA-kupa megnyerésében is. Ennek ellenére Ruud van Nistelrooy, majd Wayne Rooney érkezésével egyre kevesebb lehetőséget kapott, így három és fél év után új kihívás után nézett.

2004 nyarán a Villarreal mintegy hárommillió euróért szerződtette. Kevés átigazolás bizonyult ekkora fordulópontnak egy játékos pályafutásában. Manuel Pellegrini rendszerében Forlán szinte újjászületett. Azonnal megtalálta a helyét, önbizalma visszatért, és olyan teljesítményt nyújtott, amelyre korábban kevesen számítottak. Első idényében huszonöt bajnoki gólt szerzett, amivel Samuel Eto’óval holtversenyben elhódította a Pichichi-trófeát, emellett megszerezte az európai Aranycipőt is. A Villarreal története során először kvalifikálta magát a Bajnokok Ligájába, Forlán pedig a klub történetének egyik legfontosabb játékosává vált. Nem egyszerű befejezőként futballozott: rendszeresen visszalépett labdákért, kiválóan játszotta meg társait, távolról is veszélyes volt, és mindkét lábával, valamint fejjel is eredményes tudott lenni.

A következő idényben a Villarreal egészen a Bajnokok Ligája elődöntőjéig menetelt. Bár a csapat végül Juan Román Riquelme kihagyott büntetője után búcsúzott az Arsenaltól, ez a szereplés máig a klub történetének egyik legnagyobb sikereként él. Forlán ezalatt továbbra is meghatározó szerepet játszott, és bebizonyította, hogy nem egyszeri fellángolás volt az előző idény teljesítménye.

Négy szezon alatt 128 tétmérkőzésen 59 gólt szerzett a Villarreal mezében. Ennél azonban sokkal fontosabb volt a hatása a klub fejlődésére. A Sárga Tengeralattjáró ebben az időszakban vált állandó európai kupaszereplővé, amelyben Forlán kulcsszerepet játszott.

2007 nyarán az Atlético Madrid szerződtette. Sokan úgy gondolták, hogy a Villarrealnál elért csúcsteljesítményét már nem tudja megismételni, ám ismét rácáfolt a kétkedőkre. Sergio Agüeróval az elmúlt évtized egyik legszórakoztatóbb csatárpárosát alkották Spanyolországban.

A 2008–’09-es idény jelentette pályafutásának egyik abszolút csúcspontját. Forlán harminckét gólt szerzett a LaLigában, ismét Pichichi lett, és másodszor is elnyerte az európai Aranycipőt. Olyan támadókat előzött meg, mint Samuel Eto’o, David Villa vagy Lionel Messi. Ebben az idényben szinte minden elképzelhető módon eredményes volt: bombagólokat lőtt távolról, szabadrúgásból, mindkét lábbal és fejjel is rendszeresen betalált.

A következő szezonban ugyan kevesebb gólt szerzett a bajnokságban, de amikor igazán számított, mindig ott volt. A 2009–’10-es Európa-liga-sorozat során az Atlético Madrid történetének egyik legfontosabb játékosává vált. A döntőben a Fulham ellen mindkét madridi gólt ő szerezte, köztük a hosszabbításban a győzelmet érő találatot is. Ezzel az Atlético negyvennyolc év után nyert ismét jelentős nemzetközi kupát.

Néhány hónappal később az UEFA Szuperkupában is fontos szerepet vállalt az Inter elleni sikerben, majd pályafutásának legnagyobb egyéni elismerése következett.

A 2010-es dél-afrikai világbajnokságon Uruguay egészen az elődöntőig jutott, amiben Forlán elévülhetetlen érdemeket szerzett. Öt gólt szerzett, többek között Németország, Hollandia és Ghána ellen is emlékezetes találatokat jegyzett. Kiváló lövőtechnikája, vezéregyénisége és sokoldalúsága miatt megkapta a torna legjobb játékosának járó Aranylabdát, miközben Uruguay negyedik helyen végzett. Ez máig az ország egyik legnagyobb világbajnoki szereplése a modern futballban.

2011-ben búcsút intett a LaLigának, amikor az Internazionale szerződtette. Olaszországban már nem tudta megismételni spanyolországi formáját, részben sérülések, részben az életkor előrehaladása miatt. Később Brazíliában az Internacional, Japánban a Cerezo Osaka, Indiában a Mumbai City, majd Hongkongban a Kitchee játékosa is volt. Bár ezekben az állomásokban is akadtak emlékezetes pillanatok, pályafutásának aranykora egyértelműen Spanyolországhoz kötődött.

Uruguay válogatottjában 112 mérkőzésen 36 gólt szerzett, hosszú éveken át ő volt hazája rekordválogatottja és legeredményesebb góllövője is, mielőtt ezeket a rekordokat később Diego Godín, illetve Luis Suárez megdöntötte. Négy világbajnokságon szerepelt, két Copa Américán vett részt, és tagja volt a 2011-ben Copa Américát nyerő uruguayi válogatottnak is.

Diego Forlán öröksége messze túlmutat a góljain. A modern csatár egyik mintapéldája volt: kétlábas, technikás, intelligens, kiváló rúgótechnikával rendelkező futballista, aki egyszerre tudott befejezőként, visszavont támadóként és előkészítőként is kiemelkedően teljesíteni. Kevés játékos tudta olyan természetességgel használni mindkét lábát, mint ő, távoli lövései pedig hosszú éveken át a világ legveszélyesebbjei közé tartoztak.

Ha a Manchester Unitednél eltöltött első nehéz évek után feladja, valószínűleg ma egészen másként emlékeznének rá. Ő azonban újrakezdett Spanyolországban, és a Villarreal, majd az Atlético Madrid mezében bebizonyította, hogy a világ legjobb csatárai közé tartozik. Két Aranycipője, két Pichichi-címe, Európa Liga győzelme, világbajnoki Aranylabdája és a spanyol futballban hagyott öröksége miatt Diego Forlán nemcsak Uruguay, hanem a LaLiga történetének is egyik legmeghatározóbb támadója.

Füstös András