A francia érkezése Cristiano Ronaldo leigazolása óta talán a legnagyobb médiaérdeklődéssel és szurkolói felhajtással járó történet volt, és a megítélése a mai agyament internetes létnek megfelelően elképesztő amplitúdóval hullámzott. Hogy ez mennyire az emberi butaság és nagyotmondási vágy kivetülése azt nem részletezném, mert nagyon elkeserítő a véleményem az egészről. Szóval maradjunk az objektív részeknél.
Ha csak a számokat nézzük, eddig 50 mérkőzésen 33 góllal és 5 gólpasszal áll, ami alapvetően impozáns szám lenne bármelyik támadónak. Természetesen ösztönös dolog összehasonlítani CR első évével, ahol a portugál 35 mérkőzésen 33 gólt és10 asszisztot jegyzett. ösztönösen rossz. Miért? Nézzük meg a körülményeket:
2009-ben Florentino Perez visszatéréseként egy nyár alatt egy fél keretet összevásárolt, a csapat magját konkrétan kicserélve. Azaz Benzema ide, Kaká oda, Ronaldo egyből az új projekt arca lett, a csapattársak az első perctől rá játszották ki a helyzeteket. Másik fontos szempont a pályán elfoglalt pozíció. CR kezdetektől, értelmezhető rivális nélkül játszhatott a bal szélen, ellenben Kylian egy addigra szupersztár státuszban kerülő és két BL-döntőn gólt szerző Viniciusszal került szembe, ráadásul Rodrygo is meggyőző teljesítményre képes a posztján, így a szezon nagy részén a komfortzónáján kívül kényszerült játszani.
A 2009-es keret a mainál sokkal kiegyensúlyozottabb volt, a mostani brutálisan fejnehéz. A védekezési meló egy újabb sarkalatos téma. Jómagam is sokszor kijelentettem már: egy európai topcsapat sem bír el 1-nél több egyáltalán nem védekező játékost. Azt az elején lefektethetjük, Mbappé védekezhetne többet. De legalább ekkora alapvetés, hogy a Real Madrid is pontosan tudta, milyen csomagot vesz a franciával. Egy tisztán látó sportigazgató ebben az esetben két dolog közül választott volna: vagy meg sem veszi Mbappét, vagy eladja Viniciust. Már az előző szezon második felében is többször kifejtettem, hogy mind pozíciós, mind egó és mind védekezés terén teljesen működésképtelennek látom a Vini-Mbappé párost. Az is lett.
De ez nem a francia világbajnok hibája, hanem elsősorban a keretet összeállító, Football Managerező Florentino Perezé, másodsorban az egyiküket kispadra rakni képtelen Carlo Ancelottié. A szezon során legalább 10-15 gól maradt a lábukban amiatt, hogy megfelelő pillanatokban nem passzoltak egymásnak, egymás nyakán helyezkedtek. Kylian a szezon második felére egészen otthonosan kezdett mozogni a center pozíciójában, szóval nem mondhatjuk, hogy ne tett volna az egyensúly érdekében.
S ha már sokaknak a gólok és a trófeák száma annyira fontos: Cristiano egy deka trófeát nem nyert az első szezonjában. A kupában egy 4:0-s vereséget szenvedve a visszavágót csak 1:0-ra megnyerve zúgtak ki az akkor negyedosztályú Alcorcontól, másodikak lettek a Barcelona mögött a bajnokságban, a BL-ben pedig már a nyolcaddöntőben kiestek a Lyon ellen. Ez az idei Real Madrid az akkori csapat sérülésének sokszorosát elszenvedve is két kupadöntőben volt/van érdekelt, negyeddöntős volt a BL-ben és még akár nyerhet bajnokságot is (nem fog).
Mindent összevetve elmondható, hogy Mbappé CR-hez képest egészen nehezített körülmények közé érkezett a Real Madridba, mégis képes volt a csapat messze leggólerősebb játékosa lenni. S mielőtt valaki ezt Ronaldo kritikájaként értelmezi, közel sem, sokkal inkább a meccs/gól számból ítélkezőké. Arra a gondolatra, hogy Mbappé bomlasztja az öltözőt, már ki sem térek, mert egészen nevetséges. Egy összeszólalkozásról nem jött ki hír, amiben érdekelt lett volna, másrészt a többekkel is balhézó Vinicius mellett Mbappét vádolni ezzel különleges előítélet szükségeltetik.
Ez a szezon és az elért számok mind azt bizonyítják, hogy Kylian Mbappé a Real Madrid következő 10 évének legmeghatározóbb játékosa lesz, a siker közel sem rajta, hanem a környezetét alakító elnökön és edzőn fog múlni.