Tavaly karácsonykor katalán csodáról cikkeztek Spanyolországban, ugyanis a Gironának valós esélye volt arra, hogy megnyerje a La Ligát. Azóta lezárult a szezon, Míchel csapata csak a harmadik lett, nyáron pedig szátkapkodták keretét. A megfelelő pótlás elmaradt, a Girona jelenleg a nyolcadik helyen tanyázik, nézzük hát, milyen igazolásokkal kúszhatnának feljebb a tabellán.
Az alaphelyzet
Adott egy csapat, amelynek az egész világ csodájára jár. Sokáig vezetik a spanyol bajnoki tabellát, a szezon végére azonban törvényszerűen kipukkadnak. Így is az előkelő harmadik helyen végeznek, félő azonban, hogy a BL-indulás sem lesz elég, hogy megtartsák újdonsült sztárjaikat.
Sok együttes keveredett ilyen és ehhez hasonló szituációba. Emlékezhetünk korábban a Leicester tündérmesébe illő sztorijára vagy áttekinthetünk napjainkban Németországba, ahol a Stuttgart jár hasonló cipőben. A Gironát nyáron lerabolták, és a keret távozó csillagait nem sikerült a kellő színvonalon pótolni.
Vegyük végig a távozókat. Először is ott van a középpálya maestrója, Aleix Garcia. A Leverkusenbe távozó spanyol tökéletesen szervezte a katalánok játékát, ő osztotta ki a legtöbb kulcspasszt és a legtöbb hosszú passzt, így nem meglepő, hogy a várható gólpasszok listáján is az élmezőnyben végzett. Ami meglepőbb, az az, hogy a Gironában tavaly a ligában neki volt meccsenként a legtöbb közbeavatkozása és a szereléseket tekintve is a top5-ben járt. Így Garciát egyszerre kellene védő- és támadójátéka miatt pótolni, ugyanis a középpálya megerősítésére igazolt játékosok együtt sem tudják azokat a számokat produkálni, mint ő. Pedig mindent megtettek Pere Guardioláék, a Garciáért kapott pénzt szinte egy az egyben kiszórták Yaser Asprillára, mellette pedig érkezett Donny van de Beek, valamint visszatért Oriol Romeu.
A gólpasszokból azonban nem csak Garcia távozása miatt fogyott ki a Girona, hanem egy bizonyos brazil szélső is eligazolt. Ez történik ugye, ha egy csapat a City Group része, ugyanis az amúgy a Troyes-ból kölcsönvett Savio szintet lépett és a gironai kölcsön után rögvest a Manchester Citybe igazolt. A Girona ezzel tíz asszisztot és kilenc gólt bukott. A helyére kölcsönvett Bryan Gil és Danjuma pedig lehetnek bármilyen jó játékosok, nem képesek olyan veszélyesek lenni, mint az ördöngős cseleiről megismert dél-amerikai.
Ha pedig nem lenne elég, hogy a két asszisztgyáros távozott, kedvenc célpontjuk, Artem Dovbyk is Rómába költözött. Az ukrán csatár mondhatni a semmiből került elő és pont ilyen gyorsan hussant is el Olaszországba, amivel 24 gól esett ki a Girona támadógépezetéből. Helyére Abel Ruiz, az örök tehetség és Bojan Miovski érkezett, aki nemrég még az MTK-ban focizott. Az fent említettek mellett persze kénytelenek voltak a katalánok megválni Eric Garciától, Pablo Torrétól és Yan Coutotól is, volt tehát dolguk a sportvezetőknek Gironában a nyáron.
A bevásárlólista
Most az lenne a kézenfekvő, ha egy középpályással vagy egy csatárral kezdenék, az én bevásárlólistám azonban egy kapussal kezdődik. Paulo Gazzaniga egészen pocsék statisztikát hoz az idei Liga-szezonban, az argentin hálóőr 6,7 góllal kap többet, mint a kapujára érkező lövések azt predesztinálnák. Mellette a nemsokára kiöregedő Juan Carlos és a csak kölcsönben lévő Pau López szerepel, így kéne egy fiatal, tehetséges kapus a Gironának. Választottam nem más, mint a Párizsban mellőzött Arnau Tenas lenne, aki az orosz Safonov leigazolása után harmadikszámúvá zuhant vissza. A katalán fiúban addig Enrique bízott, nem kizárt tehát, hogy a drágán igazolt orosz játszatása nem a tréner döntése. Így jöhetne képbe a Girona, ahol hosszú távon akár a kezdőig harcolhatná magát Tenas. A Barcelonában nevelkedő hálóőrnek nem lenne ismeretlen a régió, Míchel pedig egy labdaügyes kapust kapna, aki a kevés játéklehetőség miatt valószínű nem lenne drága mulatság.
A Girona visszaesését a távozó játékosok mellett a soha nem látott sérüléshullám okozta. Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint a tény, hogy a jobb bekk Arnau Martinez néhány fordulóval ezelőtt már védekező középpályásként is játszott. A középpálya mellett pedig a védősorban is lehetne mélyíteni a kereten, erre pedig tökéletes választás lehetne a tavaly már bevált Eric Garcia, aki sajtóhírek szerint télen játékpercek reményében elhagyja Barcelonát.
A korábban említett kreativitáshiányt egy támadó szellemű középpályás érkezésével lehetne kiküszöbölni. Ilyenkor azért mégsem olyan rossz a City Group részének lenni. A Manchester Citybe igazolt fiatal (dél-amerikai) tehetségeket ugyanis előszerettel küldik Gironába. Emlékezhetünk Yan Coutóra, vagy közvetve Saviora is, az ő örökségükbe az argentin csillag, Claudio Echeverri léphetne, aki akár a támadósor két szélén is bevethető, így két legyet üthetne egy csapásra Míchel.
Az őszintét megvallva centert volt a legnehezebb találni a Girona bevásárlólistájára. Dovbyk tavalyi számaihoz ugyanis leginkább Kane, Lewandowski és Haaland hasonlítanak, őket pedig azért nagy álom lenne kinézni a katalán együttesnek. A másodosztályból már reálisabb opciónak tűnne Luis Suarez, Uzuni vagy Alemao (ők vezetik a Liga 2 góllövőlistáját), csapatuk azonban a feljutásért folytatott harcban nem hiszem, hogy elengedné őket. Itt jött képbe a Bundesliga, ahol a még csak 24 éves Burkardt, aki jelenleg Mainzban ontja a gólokat. A németet részben a City-projekttel lehetne elcsábítani, másfél év (vagy ki tudja, talán kevesebb) spanyolországi tartózkodás után akár Haaland cseréje is lehetne Manchesterben, a norvégnak jelenleg ugyanis nincs igazi helyettese.
Összességében tehát a Gironánál szinte minden pozícióban érdemes lenne mélyíteni a kereten, erre pedig viszonylag olcsó, túlnyomó részt spanyol vagy spanyolajkú focistákat is talaálhatnának. Minden bizonnyal a remélt igazolások sem tudnák a katalánokat a tavalyi harmadik helyre repíteni, de az Európa Liga-helyekért jó esélyük lenne harcba szállni, amelyre a spanyol FFP-szabályok mellett égető szükségük lesz.