Egyszer egy vásárban hallottam egy kofától elhangozni azt a mondatot – miközben valószínűleg valami kínai vackot akart rásózni aktuális áldozatára -, hogy „ennyi pénzért kidobni is megéri”. Mikor először olvastam, hogy a török bajnokság új üdvöskéje, az ‘”új Özil” és az „új Messi”, Arda Güler a Real Madridot választja, egyből ez a mondat jutott eszembe pozitív és negatív értelemben egyaránt.
1. Mit kell tudni Arda Gülerről?
Bár nyilván a youtube-os skill-videók nézegetése után már mindenki „nagyon tájékozott” a srácról, bevallom, valószínűleg nem egyedüliként a nevét is az elmúlt hónapokban hallottam először (Tükörszélső írása 2023.04.02). A most 18 éves játékos 2005-ben született Ankarában. A Genclerbirligi-ben kezdett focizni, mígnem Serhat Pekmezci, a Fenerbahce egyik megfigyelője ki nem szúrta. 2019 februárjában még utánpótlás játékosként a török óriásklub kötelékébe került, majd 16 évesen debütált a felnőtt keretben egy EL-selejtező mérkőzésen. Akkori edzője, Vitor Pereira így nyilatkozott róla: „Öt szezont töltöttem a portói akadémián, de kevés olyan játékost láttam, aki Arda minőségével és karakterével rendelkezett volna.” Néhány nappal később már győztes gólt szerzett az Antalyaspor elleni bajnokin, innen pedig már nem volt megállás.
Első szezonjában 12 mérkőzésen 3 gólt és 3 asszisztot, a másodikban már vezető szereplőként 35 pályáralépés mellett 6/7-es mutatót jegyzett. Emellett kétszer már a török válogatottban is pályára lépett. (Életrajzi források: The Athletic, Managing Madrid, Relevo, Transfermarkt)
2. Milyen játékot játszik Arda Güler?
Mint már szó volt róla, a legtöbb embernek teljesen új jelenségről van szó, de hála a Relevo vonatkozó cikkének és a Twitteren fellelhető analitikai szakértőknek sok mindent megtudhatunk róla. Első és egyik legfontosabb, hogy hol játszik. Bár sok helyen tízesként tüntetik fel, a passztérképe elárulja, hogy melyik területeket játssza be leginkább.
Ezekkel a mozgásokkal maximum dupla tízesben lehetne használni, de gyakran játszik a szélen, néha egészen mélyről indulva. A vegyes pozíciója az egyik olyan tényező, ami nagyon különlegessé teszi őt. A legtöbb játékos esetében jól behatárolható, hogy merre vagy miként mozoghat, és ha igazak a hírek, akkor Güler esetében ez nem mondható el. A Relevo cikke jól leírja, hogy a helyezkedésével vertikálisan gyakran mozog a védelem és a középpályás sor közé, horizontálisan pedig a félterületbe, mindezt egyszerre, így a ráfutó védő/védők nem tudhatják, hogy a labdátvétellel a szél felé, előre, középre vagy hátra próbál-e mozogni, ami rengeteg káoszt eredményez az ellenfelek védelmében.
Ezen felül félelmetesen cselez, a bal lába brutális (Asensio távozása után jól jön) és rendkívül veszélyes a kapura. Meccsenkénti 0,22-es xG-je mellett 0,26-os xA (várható gólpassz) mutatója még az öt (kmm négy) topligában is kiugróan magasnak számít.
Mivel 18 éves, még rengeteget fejlődhet, és természetesen azért neki is vannak gyengébb paraméterei. Legtöbbször a fizikumát hozzák fel ellenérvként, ami ugyan valóban javításra szorul, de talán ezen a legkönnyebb javítani, lásd Camavinga idei szezonját. Ami még szintén leolvasható a Statsbomb grafikonjáról, és Kiyan Sobhani is kiemel, hogy időnként elég pazarlóan tud bánni a labdával (Vini mellett nem biztos, hogy még egy ember megfér ilyen téren), és a labda nélküli játékán még sokat kell dolgoznia. Gyakran hagy nagy területeket maga mögött és a védekező helyezkedése még karistos tud lenni.
Mindent összevetve elmondható, hogy óriási ígéret nem csak török, de világszinten is. Nem véletlenül állt sorba érte a Barcelonától a Arsenalon át a Liverpool, a Bayern München, a Borussia Dortmund, a Barcelona és a Paris Saint-Germain.
3. Szüksége van-e Arde Gülerre a Real Madridnak?
Ahogy már a Bellingham-transzert értékelő cikkemben is írtam:
A kérdés itt már-már filozófiai: Hol a határa annak, hogy egy korszakosnak vélt játékos leigazolása előrébb valóvá válhat a keretépítési terveknél és szükségeknél?
Bellingham után egy újabb „korszakos zseni-gyanús” játékos igazolása egy fiatal tehetségektől agyontöltött középpályára már valóban felveti a logika meglétének kérdését. Másik opció egy teljes taktikai reboot lehetősége, de ismerve Ancelottit nehéz elhinni, hogy pl 3-2-2-3-ba akarná átrakni a csapatot (pedig sokak szerint kéne). Amennyiben esetleg tényleg új center nélkül vágna neki a Real szezonnak, úgy Rodrygo valószínűleg gyakrabban játszana középen, ahogy sokszor helyettesítette ott Benzemát idén is, így Brahim és Güler kerülhetnek rotációba a jobb szélen, esetleg a török játszhat hamis kilencest is a brazillal felváltva.
Hogy pont a Barca orra elől sikerült az utolsó pillanatban megszerezni, az akár helyet adhat olyan összeesküvés-elméleteknek is, miszerint Perez már csak azért is inkább kiadja rá (nem ez az első eset) az amúgy valóban nem sok pénzt, csak ne a katalánokhoz kerüljön.
Azt meg kell hagyni, hogy nagyon rosszul nem jöhet ki ebből a Madrid, legrosszabb esetben egy újabb Ödegaard-féle FIFA-s pénzkeresés lesz pár év kölcsön után. A keret meglévő hiányosságain túl az egyszeri szurkolói szempont inkább az lehet, hogy vajon melyik kezünket fogjuk harapni, mikor a játékpercekről születik döntés. A sok minőségi és fiatal középpályásnak ráadásul még egy évet versenyezniük kell az örökifjú Modric-Kroos duóval, szóval biztosra vehető, hogy a szezon végére lesz legalább egy, de inkább több elégedetlen játékos, és bárki távozik is ennek folyományaként, az a szívből szurkoló embernek fájni fog.
4. Mi lesz így a Castillával?
Aki eddig elolvasta, annak már hálás vagyok, ez a vázlatpont inkább saját rigolya, de a szajkózásával nem tudok leállni. Az Atléticoval régebben megkötött „megnemtámadási-egyezmény” felrúgásával a nyáron csak eddig 6 korábbi ‘matracos’ nevelés került át a La Fabrica kötelékébe, és vannak máshonnan érkezők is. A Castilla egy hülye szabály híján egy büntetőpárbajra volt attól, hogy feljusson a spanyol másodosztályba, azaz a minőség jelenleg is ott van az utánpótlásban. A kérdés az, hogy egy ennyire fiatalokkal túltöltött keretben milyen jövőképe lehet egy Real-nevelésnek. Mennyire teszi vonzóvá ez a helyzet a Real Madridot azoknak a fiataloknak, akik még felnőtt pályafutásukat készülnek megalapozni. Mit várhatnak a Rafa Marinok, Nico Pazok vagy Sergio Arribasok (utóbbi az elmúlt évek legjobb saját nevelése) a felnőtt kerettagságtól?
Konzekvencia
Ha mindent összevetünk elmondhatjuk, hogy Arda Güler nagyszerű igazolás lenne bármelyik csapatnak, amelyik híján van a fiatal tehetségeknek, vagy egy ilyen játékos hiányzik a kiegyensúlyozott kerethez. A Real Madridra bár egyik sem igaz, de most megteheti, hogy a jövő sztárjaiból házon belül válogasson, és a kiesőket akár busás haszonnal adja tovább. Hogy ez mennyire jó dolog, arról beszélgethetnénk, de az tény, hogy Don Florentino nem bízza a véletlenre a csapat jövőjét. Ha vesz végre egy centert és egy jobbszélső hátvédet, akkor a számat is befogom.