A Club Deportivo Numancia de Soria soha sem számított meghatározó csapatnak Spanyolországban, mégis van egyfajta bája a Soria városában található egyesületnek. A 8261 fő befogadóképességű Nuevo Estadio Los Pajaritos stadion 1945. április 9-e óta fogadja a városi szurkolókat, így a laikusoknak is látható, hogy a Numancia egy jó 20-30 évvel később alapult, mint a klasszikus spanyol klubok. A gárda jelentősége nem is a fociban, hanem magában a sportolási lehetőségekben rejlik: a numantinos rendelkezik a labdarúgáson kívül röplabda, kézilabda és még ritmikus gimnasztika szakosztállyal is!
Egy kis csapat kevésbé kicsi története
Mint egykori római szakos régész a név etimológiával kezdeném nagyon röviden: a Numantia kelta városról a nevét kapó klub rögtön az első szezonjában feljutott a harmadosztályba, melynek bérelt tagjává vált. A másodosztályt két szezonra már 1949-ben megízlelték, de nem tudtak maradandót alkotni. Az 1970-es évektől kezdve mély repülést vett a Numancia, ugyanis a negyedosztály (Tercera División), sőt, az ötödosztály (Regional Preferente) küzdelmeit kellett megszokniuk a Soria városbelieknek. Ebből a gödörből 1989-ben tudtak kikecmeregni, ekkor ugyanis újra a harmadosztályba, a Segunda B-be jutottak. 1997-ben kezdetét vette a csapat legszebb periódusa: újra két szezont töltöttek a Segunda ligában, majd 1999-ben a 3. hely megszerzésével kivívták maguknak a LaLigában való szereplés jogát! A bajnokság utolsó fordulójának végén a 17.-ek lettek, így még egy szezont tölthettek a legjobb spanyol csapatok között, viszont a második elsőosztályú évüket az utolsó 20. helyen zárták. 2004-ben aztán ismét a 3. hellyel jutottak fel, de ekkor már csak a 19. helyre voltak jók, így zuhantak is vissza.
A 2007-2008-as szezon végén a Segunda bajnokaiként még egy szezont tudtak a LaLigában tölteni, viszont megint csak a 19. helyig jutottak. Egészen 2020-ig, 11 éven keresztül tudtak a Segundában megragadni, de már egyszer sem úgy, mint egy LaLigára pályázó csapat. A 2020-2021-es bajnoksági átalakítás során egyből a negyedik vonalig estek, ahonnan egy évet még feltudtak állni, de jelenleg a negyedik vonalban sínylődik a csapat, és nem is látszik úgy, hogy ez idén megváltozna.
A Numancia eredménye, ismertségének okai
Egészen 1995-ig kellett a csapatnak arra várnia, hogy felfigyeljenek országszerte rá: ebben a szezonban verték ki a Copa del Rey-ből a Real Sociedad-ot, a Sporting Gijón-t és a Racing de Santander-t, és a Barcelona ellen is sokáig úgy tűnt, hogy még egy csodára képesek.
Az 1999-2000-res szezonban egyedül a hazai pályán nyújtott teljesítményük miatt maradtak az első osztály tagjai: 9 győzelem, 6 döntetlen és csupán 4 vereség köthető a Nuevo Estadio Los Pajaritos stadionhoz. A következő szezonban hiába nyertek 10 alkalommal is (ebből nyolcszor otthon), a teljesítményük nem volt elegendő a bennmaradásra. A nem éppen acélos rekordjuk mellett az is elmondható, hogy a négy elsőosztályú szezon során 200 gólt (!) kaptak, ezzel a 44. legtöbb kapott góllal rendelkeznek a LaLiga örök ranglétráján. Az utolsó elsőosztályú szezonjuk során még egy Barcelona elleni 1-0-ás győzelemmel hívták fel magukra a figyelmet, de ezután kikerültek a szűk elitet latba vevő közönség látóköréből.
A Numancia sose lesz azok között a csapatok között, akikre a BL trófeáik miatt fogunk emlékezni. Valószínűleg sose lesznek LaLiga bajnokok se. De akkor miért fontos egy ilyen csapat történetét ismerni?
Azért mert a spanyol labdarúgás esszenciáját az ilyen, és ehhez hasonló csapatok által tudjuk a leginkább megízlelni.
Füstös András